Nyírbátort első írásos említésekor, 1279-ben már a Báthoryak ősei, a Gutkeled nemzetségbeliek birtokolták. A település, a földbirtokos család birtokigazgatási központja és családi temetkezési helye lett. A család és a település sorsa több mint 300 éven át összefonódott. A Báthoriak alatt a mezőváros évszázadokon keresztül virágzó település, igazgatási, gazdasági, kereskedelmi és rövid időre politikai központ volt, Erdély, Kárpátalja és Lengyelország felé. A város meghatározó építészeti emlékei is a családhoz köthetőek. Báthory István a kenyérmezei csata hőse, aki erdélyi vajda is volt, építette a református templomot és a minorita templomot is. Ebédlő palotájukat (ma várkastély) több generáció építette, folyamatosan modernizálta. Fia, Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király, a vilniusi egyetem alapítója volt. A család vitatott személyisége Báthory Erzsébet, akit rémséges és kegyetlen tettek legendái öveznek. Ma már a történészek koncepciós vádakként tekint ezekre, a történetek még mindig negatív színben tüntetik fel alakját. Valószínűleg birtokai elvétele volt az ellene felhozott hamis vádak eredete.